A HVG lehozott egy cikket, miszerint elkezdődött a hadköteles férfiak névsorának az összeírása.
Azt írják :A honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokságának január 31-ig küldi meg a kért adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve. A parancsnokság a természetes személyazonosítóra, a lakcímre, az állampolgárságra, a családi állapotra, valamint a személyi azonosítóra vonatkozó adatokat kapja meg; az adatbázist folyamatosan frissítik.
A rehabilitációs szakértői szerv a hadköteles személy legalább 36 százalékot elérő munkaképesség-csökkenéséről, valamint a legalább 29 százalékot elérő egészségkárosodásáról minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot - közölte a HM.
A parlament decemberben hozott törvényt a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiaknak a katonai szolgálat teljesítéséhez, a sorozáshoz és a behíváshoz szükséges adatainak összeírásáról. A Hende Csaba honvédelmi miniszter javaslatára elfogadott előterjesztés indoklása szerint bár békeidőben megszűnt a hadkötelezettség, lehetőség van arra, hogy rendkívüli állapotban automatikusan, megelőző védelmi helyzetben pedig az Országgyűlés döntésével újra bevezessék.
Hirdetés
Mit is kell tudnunk a Honvédelmi kötelezettségekről?
A honvédelmi kötelezettség
Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.
Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként
hadkötelezettség;
polgári védelmi kötelezettség;
honvédelmi munkakötelezettség
teljesítése terheli. A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, gazdasági társaság és személyegyesülés vagyoni szolgáltatásként a törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.
A hadkötelezettség
Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti (hadköteles kor).
A hadkötelezettség magában foglalja:
a tájékoztatási (adatszolgáltatási);
a bejelentési;
a megjelenési;
a szolgálati kötelezettséget.
A polgári védelmi kötelezettség
Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.
A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.
A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki.
A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
A honvédelmi munkakötelezettség
Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.
A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok - a férfiak 16-65, a nők 18-60 éves korukig - tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.
A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.
Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól
a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve;
az anya a gyermek 3 éves koráig;
aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül ápolja, gondozza;
az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában;
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan;
akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít;
a hivatását gyakorló lelkész.
A sorozás
A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából.
Hirdetés
Mentes a sorozás alól, aki
mozgásképtelen;
önmaga ellátására képtelen;
szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen;
süket, néma vagy süketnéma;
vak vagy egyik szeme hiányzik;
cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, illetőleg
akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen.
A bevonulás
A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívó- vagy bevonulási parancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.
Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.
Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, a honvédelmi törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.
A szolgálati kötelezettség
A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít. A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat - lelkiismereti okból kért - engedély alapján teljesíthető.
A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít. A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni. A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni.
A sorkatonai szolgálat
A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására.
A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama kilenc hónap.
A saját háztartásában két kiskorú vérszerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermekét eltartó hadköteles sorkatonai szolgálatának időtartama hat hónap. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles a bevonulása előtt legalább egy éve tart el saját háztartásában.
Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.
Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.
A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot. Ha a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok befejezése után kilenc hónap sorkatonai szolgálatot teljesít. Ennek egy részét - az alapkiképzés és elméleti felkészítés után - a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le.
Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásáig azt kéri, hogy a 21. életévének betöltése előtt hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és - ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik - a szolgálatteljesítés helyőrségét (helyét). A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.
Behívás sorkatonai szolgálatra
A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban - jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén - korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható.
A besorozott hadköteles - ha kérelmet nem nyújtott be - annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra, amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor).
Mentesség
Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki
katonai szolgálatra alkalmatlan;
szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás legrövidebb időtartamának lejártáig;
fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig;
külföldi állam hadseregében az ott előírt sorkatonai szolgálati időt letöltötte;
öt évet elérő vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá az sem, aki szabadságvesztés büntetését tölti;
állam elleni bűncselekmény miatt bármilyen tartamú, illetőleg egy ítéletben bármely bűncselekmény miatt három évet elérő, vagy több ítéletben összesen öt évet meghaladó szabadságvesztésre volt ítélve, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült;
hivatását gyakorló lelkész;
három vagy ennél több gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik;
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve az Artistaképző Intézetben művészeti diplomát szerzett, és művészeti hivatását gyakorolja; továbbá
akinek a katonai alkalmasságát egy évnél régebben állapították meg;
akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;
akinek a testvére (mostohatestvére) a katonai szolgálat teljesítése alatt a szolgálati helyen öngyilkosságot követett el, ott bűncselekmény következtében életét vesztette, avagy szolgálatának teljesítése közben bekövetkezett, illetőleg azzal összefüggő baleset következtében meghalt;
akit a honvédelmi miniszter fontos közérdekből az illetékes miniszter javaslatára vagy kivételes méltánylást érdemlő személyi érdekből - kérelmére - ideiglenesen mentesített a behívás alól.
Ha a hadköteles a fent említett kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a honvédség vezérkari főnökétől. A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A vezérkari főnök határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.
Halasztás
A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani.
A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett.
A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.
A halasztás kérelmezése
A szolgálathalasztás engedélyezésére - a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve - a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a honvédség vezérkari főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.
A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható.
Átképzés és továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább három év eltelt.
A póttartalékos hadköteles a 40. életéve betöltéséig négy hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.
A tartalékos és póttartalékos hadkötelest a behívás tervezett időpontjáról - váratlan mozgósítási gyakorlat kivételével - annak esedékessége előtt legalább hat hónappal tájékoztatni kell.
Az I. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles 3-4 éveként, esetenként 30 napnál nem hosszabb, összesen 80 napot meg nem haladó időtartamú továbbképzésre vagy átképzésre hívható be.
A II. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles esetenként 20 napnál nem hosszabb - összesen 40 nap - időtartamú továbbképzésre hívható be.
A III. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles békében katonai szolgálatra nem hívható be.
A tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat együttes időtartama békében a 4-4 hónapot nem haladhatja meg.
A tartalékos katonai szolgálat
A tartalékos katonai szolgálat célja: a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, illetőleg a hivatásos és továbbszolgáló állományból tartalékállományba került hadkötelesek átképzése vagy továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített - sorköteles koron túli - hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása.
A tartalékos hadköteles
35 éves koráig az I. korcsoportba;
45 éves koráig a II. korcsoportba;
45. életévén túl a III. korcsoportba tartozik.
A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen.
A hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is póttartalékos állományba tartozik.
A tartalékos hadköteles behívható
átképzés;
továbbképzés;
váratlan mozgósítási gyakorlat;
különleges katonai szolgálat teljesítése céljából.
Átképzés és továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább három év eltelt.
A póttartalékos hadköteles a 40. életéve betöltéséig négy hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.
A tartalékos és póttartalékos hadkötelest a behívás tervezett időpontjáról - váratlan mozgósítási gyakorlat kivételével - annak esedékessége előtt legalább hat hónappal tájékoztatni kell.
Az I. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles 3-4 éveként, esetenként 30 napnál nem hosszabb, összesen 80 napot meg nem haladó időtartamú továbbképzésre vagy átképzésre hívható be.
A II. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles esetenként 20 napnál nem hosszabb - összesen 40 nap - időtartamú továbbképzésre hívható be.
A III. korcsoportba tartozó tartalékos hadköteles békében katonai szolgálatra nem hívható be.
A tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat együttes időtartama békében a 4-4 hónapot nem haladhatja meg.
Mentesség a tartalékos katonai szolgálat alól
Mentes a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól
a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és polgári állományú, valamint a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja;
aki polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, illetőleg azt letöltötte.
A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti.
A szolgálat letöltésének helye
A polgári szolgálatot a hadseregtől teljesen független, elsősorban szociális és egészségügyi, de mindenképpen polgári és nem haszonérdekelt (nonprofit), kijelölt munkahelyen kell letölteni .
Munkahely lehet tehát minden olyan állami vagy nem állami intézmény (pl. alapítvány, társadalmi szervezet), amelynek - leegyszerűsítve - nem elsődleges célja az anyagi gyarapodás, a haszontermelés. A környezetvédelemtől kezdve a műemlékvédelemig vagy a pedagógusi munkáig, plébánia építéséig számtalan olyan helyre lehet menni, amely regisztrálva van az állandó lakhely szerinti munkaügyi központnál (Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központnál). (A leendő munkahely regisztrálását a polgári szolgálatos is kezdeményezheti.) A munkahelyet a munkaügyi központ jelöli ki, de tapasztalataink szerint figyelembe veszik a kérelmező (most már polgári szolgálatos) igényeit is.
A polgári szolgálat időtartama
Aki egyszer polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, az katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet, vagyis békeidőben nem hívható be katonai szolgálatra.
A polgári szolgálat időtartama 15 hónap, amelybe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít, azaz annyival kevesebb. A polgári szolgálat letöltése után a hadkötelezettség megszűnik.
A polgári szolgálat kérelmezése
Az engedély iránti kérelem:
Az engedélyezés iránti kérelmet az, aki még nem teljesített katonai szolgálatot a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be, az, aki már volt katona, azaz tartalékos hadköteles, a behívóparancs kézbesítéséig (tehát nem a kézhezvételig) terjesztheti elő. A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. Tehát pl. sorozáson való megjelenés alól nem mentesít a kérelem beadása.
A kérelmet az állandó lakhely szerint illetékes Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el, a hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet csak részt. A kérelemről tehát a hadseregről teljesen független személy dönt egy személyben, általában személyes meghallgatás nélkül, a benyújtott papírok és a Belügyminisztériumtól átkért, a kérelmező esetleges büntetett előéletével kapcsolatban beszerzett papírok alapján.
A hadkötelezettségből való elbocsátás
A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli.
