A XIII. század elejéről, egy csehországi bencés apátságból származik a Sátán Bibliájaként is ismert Kódexóriás (Codex Gigas), melyhez egy érdekes legenda fűződik. A történet főszereplője egy szerzetes volt, aki komoly bajba sodorta magát azzal, hogy megszegte a fogadalmát, ugyanis be akarták falazni ezért.
A szerzetes el akarta kerülni a kínszenvedést, ezért megígérte, hogy egyetlen éjszaka alatt megír egy könyvet, amibe lejegyzi az emberiség minden tudását. A munka azonban túlnőtt rajta, emiatt éjfélkor kétségbeesett.
Az életét féltő szerzetes csak egyetlen személyről tudta elképzelni, hogy kihúzhatja a csávából, ezért a Sátánhoz szólt, akinek felajánlotta a lelkét azért cserébe, hogy segítsen neki megírni a kódexet.
kod
A gyönyörűen kidolgozott kódex megemeléséhez két embere van szükség, ám a mű nem megy sehova a stockholmi Svéd Nemzeti Könyvtárból, ahova azután került, hogy a svédek hadizsákmányként megszerezték a 30 éves háborúban.
Michael Gullick paleográfus megvizsgálta az egyedülálló kódexet, és azt a következtetést vonta le, hogy a könyv egy írnok munkáját dicséri. Erre utal a szövegbeli „hermann inclusus” (Remete Herman) aláírás is, mert ebből arra lehet következtetni, hogy egy ember írta az egész művet.
Ugyanezt támasztja alá az is, hogy csak egyféle, szétzúzott rovarfészekből készült tintát használtak az íráshoz. Gullick szerint a legendából maximum csak annyi igaz, hogy az írót tényleg megszállta valami, hiszen hihetetlen sok munka van a kódex elkészítésében, ám az, hogy ez jó, vagy rossz erő volt, sosem tudjuk meg.
A Kódexóriás öt terjedelmes szöveget tartalmaz, melyek közül az egyik a teljes Biblia, ami az Ószövetséggel kezdődik. Ezt követi az időszámításunk előtti I. században élt zsidó történész Josephus Flavius két munkája, valamint az Újszövetség. A művet a prágai Kozmasz Chronica Boëmorum (Bohémia története) című alkotás zárja.
(Forrás: rejtelyekszigete.com)
