A műanyag babának mágnessel tapadó terhes hasa volt, egyetlen mozdulat, és huppsz, már szült is császármetszéssel. Az amerikai anyukák által szervezett játékbaba-ellenes tiltakozó akció nem a császármetszés népszerűsítése miatt indult, ahogy esetleg gondolnánk, hanem mert a szülők megítélése szerint Midge műanyag arcocskája túl fiatalnak tűnt.
A skandalum, a gyűrűhiány végül taccsra tette a babát.
Ehhez képest most újra előkerült a történet, mert a múlt héten közzétették a legújabb császármetszési statisztikákat. A világelső Brazíliában tavaly a szülések 56 százaléka császármetszéssel történt, mert a "hüvelyi szülés" helyett egyre több nő ragaszkodik az úgynevezett életstílus-császármetszéshez.
Szakértők kutatják, hogy mi állhat a háttérben. Miért választja egyre több nő ezt a megoldást a hagyományos szülés helyett?
Magyarország egyébként a kelet-európai régió éllovasa, nálunk lassan minden harmadik szülés császárral történik.
Lengyelországban csak a szülések 16 százaléka. Csehországban 18, Szlovákiában 20 százalék ez az arány.
Amerikában, Barbie és Midge szülőhazájában, a magyarhoz hasonló helyzet alakult ki, körülbelül minden harmadik szülés császármetszéssel történik. A „Hallgassuk meg az anyákat” mozgalom közelmúltbeli felmérése szerint az életmódcsászárt választó nők a szüléssel járó hüvelytágulást szeretnék leginkább elkerülni, mert aggódnak a későbbi szexuális életükért. A császárt fájdalommentesnek és tervezhetőnek gondolják, nem fordulhat például elő, hogy hétvégén, kockázatos körülmények között szüljenek.
A császárból könnyebb felépülni, gondolja a nők többsége, kevésbé marad nyoma, mint a „valódi” szülésnek. A testük gyorsabban visszanyeri eredeti formáját. Megfigyelhető tendencia, hogy egyre több nő akarja eltüntetni a terhesség nyomait. Nem csak a testéről, tehát a valóságban, hanem a virtuális térben is. Amint túl vannak a szülésen, törlik a terheskorszakban készült Facebook-bejegyzéseiket, és a lehető leggyorsabban próbálnak visszatérni a terhesség előtti alakjukhoz, amit aztán büszkén posztolnak fehérneműben.
Ők alapvetően nők, nem pedig kitágult anyák – összegezte a jelenséget kicsit bumfordi módon a felmérés.
Vagyis Barbie-kká váltak a valóságban is. Szülnek, huppsz, de már nyoma sincs, szupernők ismét. Összefügg ez persze a fejlődő orvostudománnyal és még rengeteg más társadalmi jelenséggel. Mindenesetre világszerte évente sok-sok milliárd dollárnyi közegészségügyi extrakiadásról beszélünk, miközben a szülészszakma maximum 5 és 10 százalék közé teszi az orvosilag indokolt császármetszési arányt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindezek alapján ezen a területen korlátozni szeretné a nők szabad választását. A testük az övék, igen, de a szülés módja már nem.
A jelek szerint az abortusz után ez lesz a modern világ következő, heves indulatokat kiváltó kérdése: ki döntsön arról, hogy miként is szüljenek a nők?
