Ennél megbotránkoztatóbb tartalmat ma nehéz elképzelni egy női oldalon. Talán csak azt, ha nem csak szőrösek, de mondjuk narancsbőrösek is lennének. Ezt még elképzelni is nehéz, ilyen ugyanis csak a valóságban létezik, a női magazinok mentesek az ilyen ízléstelenségtől.
Háború dúlja a net korábban is békétlen tájait. Annyi ügyben lehet elemezni, érvelni, vitatkozni, de mindez úgy látszik, szőrmentén az igazi! Belátjuk, nem szabad lekicsinyelni a dolgot!! A műsegg már nagyon tegnapi, a szőrös nő az igazi botránykő.
Mi a felszabadítóbb: a szőrtelenség, vagy a szőrtelenítés nyűgétől való megszabadulás?
A természetes szép, vagy ápolatlan és visszataszító?
Az angolszász oldalakon pillanatok alatt szanaszét pörögnek mindazok bejegyzései, akik szőrt villantanak, sőt, ezt büszkén vállalják! A hónaljkutya se rossz, de a fanszőr az igazán polgárpukkasztó. És a polgárok pukkadnak is, ahogy azt kell. Jobban kiborulnak, mint a szarral festett Zuckerbergen.
A szőrnövesztők közül sokan úgy gondolják, a természetes állapotok meghagyása nem kis részben a szabad választásról szól. A simabőrűek ugyanezt állítják saját testük kapcsán. A természetesség hívei visszatámadnak. Szeintük a szőrtelenítők gondolkodás nélkül alárendelik magukat az elvárásoknak, hisz míg a növesztéshez csak türelem kell, addig a bozótirtásra, fazonírozásra egész ipar épül. Nem késik a riposzt: igényesség, nővéreink, igényesség!
Mi egész egyszerűen nem értjük még most sem, hogy miért vált ki ekkora indulatokat egy csomó mindenkiből vadidegenek testszőrzete, vagy annak részleges, esetleg teljes hiánya, de halljuk az Idők Szavát, és ha ez egyszer oly sokaknak fontos, lett hát erről is egy poszt.
Úgy látszik sokaknak nehéz elfogadni, hogy mind a szőrnövesztő, mind a szőrtelenítő nők birtokában vannak annak a képességnek, hogy maguk határozzanak arról, hogyan akarják (nem) hordani bármely testtájon a szőrzetüket.
Mindenki másnak pedig véleménye lehet ugyan, de beleszólása aligha.
