Tompa zörej.
Lusta loccsanás.
Mint sziromra szökkenő darázs,
gyengéden puffanok lágy burkom falának.
Mi ez ?
Megrettenek.
Riasztó halk neszek.
Jönnek felém.
Görcsbe rándul bennem
apró gyomorkezdemény.
Jajj !
Ne bánts !
Fájdalom fúródik belém.
Csak egy pillanatra,
majd kialvó remény.
Miért ?
Bár sosem láttam a Fényt,
sosem volt szemem,
sosem szóltam Hozzád,
mégis létezem.
Élek.
Éltem.
Tudatom megáll e ponton,
búcsút int kezem: -Szia !-
Belülről szép voltál.
Hát az arcod ?
Azt nem engedted meglátnom
„ ANYA ” !
- - -
Te mit gondolsz az abortuszról?
http://www.facebook.com/questions
