featured-slider

Post Top Ad

2015. január 30., péntek

Az autóhiteles nyer, ha nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat .A bankok sorra pert veszítenek


A devizaalapú autóhitelesek pereinek tengerében új trend alakult ki. Sorra nyernek a bankok ellen. És egyre több per várható.
Érdekes módon viszonylag csendben zajlanak a devizaalapú autóhitelesek perei a bíróságokon. Tavaly nyáron rövid szünet következett ebben a folyamatban, mert a hitelesek és jogi tanácsadóik is kivártak, mit hoznak a kormány intézkedései. A devizaalapú jelzáloghitel terhei alatt nyögő lakástulajdonosok cseppet fellélegezhettek, és végre úgy érezhették, hogy mégis akad valaki, aki segít rajtuk. Ezzel szemben az autóhitelesek – első pillantásra – elkönyvelték, hogy nekik senki sem segít. Még talán kissé meg is bélyegezték őket, hogy „szép” autót akartak, hát tessék.

Ellenkező esetben a szerződés részben vagy egészben érvénytelen. Szeptembertől már új alapokra helyeződtek a perek. Míg korábban a sláger az árfolyamrés feltüntetésének hiánya volt, most a kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya, megléte, annak elégtelen volta került előtérbe, amely a tisztességtelenség jogi kategóriájába tartozik.Az ördög azonban a részletekben rejlik – ahogyan azt a népi bölcselet már régen megállapította. A Kúria jogegységi határozatának (lásd keretes írás) van ugyanis egy olyan kitétele, amely szerint minden hitelt adó pénzügyi intézetnek kötelessége lett volna világosan, pontosan, érthetően felhívni a hitelt igénylők figyelmét arra a „korlátlan” kockázatra, amelyet a hitel felvételével vállalnak.
Január 15-én a Fővárosi Törvényszéken dr. Némethi Gábor ügyvéd első fokon pert nyert a Merkantil Bankkal szemben. Ügyfele nevében a per folyamán először hiányosnak mondta a kockázatfeltáró nyilatkozatot, majd kiderült, hogy ilyen nem is volt.
–  A Merkantil Bank készített ugyan egy ilyen nyilatkozatot, de akkoriban a leggyakrabban autókereskedők intézték a hitelügyleteket, gyakran ők írták alá a szerződéseket is, ügyfelem esetében pedig egyszerűen kihagyták ezt a nyilatkozatot. Nincs. A Fővárosi Törvényszék ezért ügyfelem javára ítélt, és a per kezdetekor rajta követelt 1,7 millió forint hirtelenjében a bank 460 ezer forintos tartozásává alakult át. Az ítélet nyomán ugyanis a szerződés eredeti feltételei nélkül a kapott forintösszeget kell figyelembe venni és az ügyfél törlesztéseit. A bankot a jegybanki alapkamathoz igazodó kamat illeti meg – mesélte dr. Némethi Gábor.
– Mikor ítélhet meg a bíróság egy kockázatfeltáró nyilatkozatot tisztességesnek?
– A kockázatfeltáró nyilatkozat akkor lehet tisztességes, ha világosan és érthetően elmagyarázza a hitel igénylőjének azt a kockázatot, amit egy devizaalapú, változó árfolyamú hitel jelent. Azaz hogy az árfolyam változása kihat a hitel tőkeösszegére és a részletekre is, mert a tartozást devizában tartják nyilván. Ráadásul ez a kockázat korlátlan. Okulván svájci frank árfolyamának két héttel ezelőtti óriási ugrásából, valamint az elmúlt évek tapasztalatából, ez a kockázat valóban olyan óriási, amit csak a pénzintézetek mérhettek fel. Ha például azt mondják egy igénylőnek, hogy akár többszörösére is felmehet az árfolyam, akkor vélhetően érthető a kockázat. Az autókereskedés ügyintézője abban volt érdekelt, hogy autót adjon el, ezért minél kedvezőbb színben kellett neki feltüntetni „a terméket”, azaz a finanszírozási feltételeket. Megfelelő tájékoztatás után szinte senki sem írt volna alá ilyen szerződést.
– Az ítélet első fokon született meg. Mire számít a továbbiakban?
– Biztos vagyok abban, hogy másodfokon megtámadják az ítéletet, de annak másodfokon is „ülnie” kell. Arról nem is beszélve, hogy időközben az Erste Bank ellen is nyertünk egy hasonló pert.
– Csak az perelheti be hitelintézetét a siker reményében, akinek nincs kockázatfeltáró nyilatkozata?
– Nem. Az sem mindegy, hogy a nyilatkozatot hogyan fogalmazták meg, vajon megfelel-e a jogszabálynak és a Kúria által megállapított tisztességes tájékoztatásnak – mondta dr. Némethi Gábor.

– Mi tehetnek azok, akiknek már lejárt a szerződésük, kifizették a hitelüket?– Ön szerint perek ezrei indulnak majd meg az első sikerek nyomán?
– Tudomásom szerint igen sok per van máris folyamatban, én is több ügyet gondozok, és biztosan várhatók továbbiak is.
– A tisztességtelenségre és semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. Végtörlesztés esetén pénzügyi követelést a végtörlesztéstől számított öt éven belül terjeszthet elő az ügyfél.
– Milyen lehetőségük van azoknak, akik nem tudtak törleszteni, már elvitték, akár el is adták az autójukat?
– A legtöbb szerződésben Eurotax áron számítják be a tartozásba az autót. Ha a perben kiderül, hogy érvénytelen a szerződés, akkor az autó elvétele jogtalan volt. Az autó tényleges ára (ezt bizonyítani kell, ha már eladták az autót, ami nehéz, hiszen az autó elvétele előtt nem készíttetett szakértővel szakvéleményt az autó értékéről) és az Eurotax ár közötti különbözetet kártérítésként lehet érvényesíteni.
Az eddigi sikerek további bizakodásra adhatnak okot, és biztosan ilyen jellegű perek cunamija árasztja el a közeli jövőben a pénzintézeteket és a bíróságokat. De mielőtt bárki rohanna a bíróságra, előbb olvassa át tüzetesen a saját szerződését, mert ahány autóhitel, annyi megállapodás. Megtörténhet, hogy talál benne egy korrekt kockázatfeltáró nyilatkozatot az egyedi megállapodásban. Igaz, nem sok rá az esély…