Történet:
Az édesanya története:
Egy küzdelmes sorsú édesanya vagyok, sajnos már csak 2 gyermekes édesanya. 17 évvel ezelőtt összeomlott először az életem, amikor az orvosok elmagyarázták a fiam betegségét. Dávid akkor 5 éves volt és a halálos kor neve Duchenne izomsorvadás. Tudtam, ahogy a fiam növekszik az élete is egyre rövidebb lesz, ezzel az anyai szívem sosem tudott megbirkózni, de nem is hittem el hogy eljön az idő, hogy esetleg elveszíthetem!
2000- ben ért az a következő tragédia, az év tavaszán elvesztettem a 2 éves kisfiam, aki egy állítólag gyógyítható betegségbe halt bele!
Aztán egyedül maradtam a 2 másik fiammal, Dáviddal, aki már akkor tolószékben ült és Miklós fiammal, aki akkor 6 éves volt. Aztán nehéz évek vártak ránk, de mindig vettem, vettük az akadályokat.
Sajnos, most csúszik ki a talaj a lábam alól, ahogyan Dávid állapota romlik és már csak az éltet, hogy szebbé és elviselhetőbbé tegyem gyermekem életét!
2 éve élünk Budapesten, Kispesten albérletben, ami iszonyú anyagi terhet rak ránk, édesapámat is én gondozom, velem lakik és ő támogat az albérlet fenntartásában, de lassan 80 éves lesz.
Dávid jelenleg a Kútvölgyi Semmelweis Orvostudományi Egyetem Intenzív Osztályán van, ahol gégemetszés után állandó lélegeztetésre szorul.
Az önkormányzat ígéretet tett, hogy kapunk egy önkormányzati lakást, amit fel kell újítanunk, és ha ki tudom alakítani a megfelelő körülményeket, akkor haza vihetem a gyermekem.
Egyedül erre képtelen vagyok, hiszen nem vállalhatok munkát fiam betegsége miatt, éjjel-nappal ellátásra szorul. Kérem, hogy segítsenek, hogy mielőbb haza hozhassam a gyermekem!
HA ÖN SEGÍTENE KATTINTSON IDE, ÉS ÁTIRÁNYÍTJUK A WEBOLDALRA, AHOL A GYŰJTÉS ZAJLIK!
