Magyarország — A gyerekek és a szülők sincsenek elájulva attól a javaslattól, hogy kilencosztályosra bővüljön az általános iskola, a tanárok azonban látják az elképzelés pozitív oldalát.
Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter vetette fel, hogy az általános 6+3 évből álljon, a diákok így plusz egy évet húznának rá az eddig megszokott nyolc évre. A nebulók ettől eléggé idegenkednek, a szüleik szerint pedig inkább az irdatlan mennyiségű ismeretanyagot kellene jelentősen csökkenteni. Az iskolaigazgatók attól tartanak, hogy fizikailag lehetetlen lenne plusz egy évfolyamnak helyet szorítani a már most is túlzsúfolt épületekben.
– Nincs elég tanterem, az újabb két osztály elhelyezése megoldhatatlan problémát jelentene. Hasonló helyzet állhat elő, mint amikor bevezették a napi kötelező testnevelés-oktatást, de nem volt elég tornaterem – mondta a Blikknek Hanczné Szmilkó Katalin, a Kőbányai Kada Mihály Általános Iskola igazgatónője, aki szerint szakmai szempontok is szólnak a kilencosztályos általános iskolák ötlete ellen.
A Kada Mihály Általános Iskola 5/a osztályának tanulói nem repestek az örömtől: nem értik, hogy mire lenne jó, ha 6 alsó és 3 felső tagozat lenne, vagy 4+5-ös lenne a modell/ Fotó: Nagy Balázs
– Azoknak a tanulóknak, akik példásan haladnak a mostani rendszerben, nem biztos, hogy szükségük van még egy év általános iskolára. A rosszabb képességű vagy lemaradozó diákok hátrányát pedig az oviban vagy egy esetleges 0. évfolyamon lehetne csökkenteni – fejtegette a szakember. Véleménye szerint leginkább az elmaradottabb térségekben lehetne indokolt az új rendszer.
Pokorni szerint többek között azért van szükség az általános iskolai évek megtoldására, mert a szakiskolákban már nem lesz elég idő olyan alaptantárgyak oktatására, mint például a történelem vagy az irodalom. A fideszes politikus 4 éves alsó és 5 éves felső tagozatot javasolt, erre az alapképzésre épülne rá a középiskolai szakoktatás. Más elgondolások szerint a gyerekek hat évig járnának alsó tagozatra, és csupán 3 évig lennének felsősök. A plusz egy év azt jelentené, hogy a tanárok komótosabban, alaposabban haladhatnának a tananyaggal, amit a diákok így jobban el tudnának sajátítani.
Kohl Katalin matematikatanár szerint inkább az a kérdés, miért nem készítik fel már az oviban a gyerekeket az iskolára/Fotó: Nagy Balázs
A szülők szerint viszont pont azzal van a baj, hogy a jelenlegi tantervben előírt ismeretanyag olyan sok, hogy még a szorgalmas diákokat is maga alá temeti.
– A nemzeti alaptantervben előírt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért jelentős, 50 százalékos tananyagcsökkentésre van szükség, nem az évfolyamok számát kell emelni – mondta Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. Azzal viszont egyetértett, hogy a nemzetközi mérések szerint a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség területén is romlott az elmúlt években, márpedig a Pokorni-féle javaslat éppen ebből keresi a kiutat. Keszei szerint azonban a gondokat nem oldja meg a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése. A Pedagógusok Szakszervezete a kétfajta szemlélet ötvözésében látja a megoldást.
A legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés (ezzel mérik nemzetközi szinten a diákok tudását, végső soron az oktatás színvonalát) szerint valamennyi vizsgált területen romlott a magyar diákok teljesítménye. A kutatásban részt vevő 44 ország között csak a 33. helyen végeztünk. Igazán jónak a lengyel diákok bizonyultak. Lengyelország a 2000-es évek közepén áttért a 6+3 éves alapszakaszra, amivel látványos eredményeket értek el. Hasonlóan 9 éves az általános iskola Nyugat-Európában, de Csehországban is, azzal a különbséggel, hogy a csehek nem tagolják ezt darabokra. Az ott működő oktatási rendszer szintén hatékonyan működik/ garfika: Séra Tamás
– A középiskolai tanulási kudarcok jelentős része az első négy osztályban a gyerekekre zúduló tananyag mennyiségére vezethető vissza. A kilencosztályos megoldás nagy lehetőség lehet, azonban nem szabad elkapkodni – magyarázta Galló Istvánné, a szakszervezet elnöke, aki kiemelte: lényegi információkat még nem is tudni a tervezetről. – Akár pozitív hatása is lehet, ha elnyújtják az általános iskolát, valamint csökkentik a tananyagot, és persze mindehhez igazítják a nemzeti alaptantervet is, de fontos, hogy a megvalósítás előtt a szakma véleményét is kikérjék. Ami biztos, a most első éves kisiskolások még a jelenlegi rendszer szerint járják ki az általános iskolát.
Az iskolareform gondolata a Fidesz mezőkövesdi frakcióülésén is felmerült a hét közepén, de döntés nem született. Rogán Antal frakcióvezető szerint „ebben a formában" nem támogatták a javaslatot, az esetleges változásokról a kormány várhatóan konzultációt indít a pedagógusokkal és a szülőkkel.
