Soha még csak elképzelni sem tudjuk mit élnek át az asszonyok, nők amikor egy ifjú embernek életet adnak. Csodálatos amit tesznek, ahogy kitartanak, miközben szívük szerint ordítanának a fájdalomtól. A gáz amit kapnak a szüléshez - már ha van épp szabad - az nem ér semmit, csak elnyomja az embert, így nem is sokan használják, amit meg is tudunk érteni.
Volt egy pár kísérlet, arra hogy a férfiak hogyan élik meg a szüléssel járó , a vajúdáskor jelentkező méh összehúzódás érzetét, de mind elbukott.
Szó szerint sírva menekültek el, annyira fájt nekik! A nőknek szerintem egyetlen dolog ad ilyenkor erőt, és az nem más, mint a végeredmény . Maga a kis csöpp baba, akit már úgy vár mindenki ezen a világon, hogy az leírhatatlan. Valahányszor feladnák a küzdelmet, egy újabb erőre kapnak a kis jövevény gondolatától.
Tisztelet a nőknek!!
