Az utóbbi húzós napok után úgy éreztem, hogy eljött az ideje, hogy foglalkozzak egy kicsit többet magammal, az egészségemmel, meg különben is tavasz van, vagyis itt a fogyókúra ideje!
Tervnek szép volt... A gondolatot egy piroslámpán 200 km/h –val áthaladó ötlet cserbenhagyásos gázolással kinyírta.
A párom elolvasott egy cikket a világ 10 leghízlalóbb ételéről, és a sült mars csoki mellett nem tudtunk elmenni.
Ajánlom mindenkinek ezt a cikket, aki úgy érzi, hogy a napi kalóriamennyiségét mínusz 1000-ről kezdte. J
KELLÉKEK:
Természetesen nem csak mars csokiból lehet elkészíteni, mi kipróbáltuk a Snikers és a Twix változatot is.
Csokik (Mars, Twix, Snikers)
A palacsinta tésztához:
20 dkg liszt (1 púpos evőkanál=2 dkg)
2 tojás
3 dl tej
2 dl szénsavas ásványvíz
1 csipet só
3/4 dl olaj
Ez több lesz mint ami a csokikra kelleni fog, de a maradékot kisütheted a szokásos palacsintának. A lényeg, hogy jó sűrű massza legyen.
A mi próbánk esetében csak lisztet és tojást keverünk össze, mert annyira tudni akartuk, hogy sikerül, de így is finom lett.
SZÓVAL A LÉNYEG!
Keverd össze a tésztához valókat egy tálban- legyen jó sűrű, hogy tudjon tapadni a csokikra. Melegítsd fel közben a serpenyőben, vagy a fritőzben az olajat, úgy hogy sercegjen, amikor az első szeletet beleteszed.
A csokikat mártogasd bele a tésztába, hogy jó sok rajta maradjon, és egy lendületes mozdulattal dobd bele a forró olajba, közben ugorj egyszerre hátra is a ruhád megvédése érdekében.
Miközben árgus szemmel sasolod, hogy mikor lesz már jó ez a kinézetét igencsak kifogásolható szeletke, készítsd a pocakod a megmérettetésre.
Kb 2-3 perc sütés után kész. Vedd ki az olajból, tedd rá egy szalvétára, és várj egy picit, míg megfogható lesz.
Nem ígérek semmit... DE! Ez életem legundorítóbban finom édessége, amiről azóta sem tudtam eldönteni, hogy akarok e még valaha az életemben csinálni. Egyszerre csoki és rántott szelet, belül össze van olvadva minden, a cukor karamellizálódik és még édesebb.
Én hősiesen a Snikers felét legyúrtam, de annyira jóllaktam tőle, hogy többet már nem voltam képes magamba tömni.
Egy biztos, egy átlagos délután érdemes elkészíteni, hogy nevethess egy jót, és elmondhasd-ilyet is ettem már!
NYAMI! :)
