Megszűnik a rendszeres szociális segély a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján, amit Varga Mihály pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a „kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik”.
A második félmondat mögött az áll, hogy a kormány kiveszi az állami feladatok közül a rendszeres szociális segélyt, és a helyi önkormányzatokhoz delegálja. Ez már az október végén benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült. Települési feladatként azonban már rendszeres szociális segélynek fogják nevezni, hanem a törvényjavaslat szövege alapján aktív korúak ellátásának vagy rendkívüli települési támogatásnak.
A változtatás nem csak a rendszeres szociális segélyt érinti. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális támogatás a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A kötelező segélyek közül kikerül például a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg.
Nagy hatalmat kapnak az önkormányzatok
A kormány a törvényjavaslat indoklásában világossá teszi, hogy meg akarja újítani a szociális rendszert, amely „elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”. A javaslat indoklása szerint jövőben azok kapnak majd támogatást, akik valóban rászorulnak. Ezzel együtt a benyújtó hangsúlyozza, hogy „Magyarország senkit sem hagy az út szélén”. Az indoklás szerint a kormány célja, hogy minél többen éljenek segély helyett munkából.
A kormány szerint, ha az önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek a szabályokkal. Szerinte a helyi közösségek rendelkeznek azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról.
A törvényjavaslatban a kormány lényegében azt ígéri, hogy amelyik önkormányzatnak nem lesz elég pénze a segélyekre, az a költségvetésből kap eleget.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza.
