Tegnap a kórházunkban megbeszélést tartottunk a nálunk kialakult helyzetről és arról, hogy egy másik müncheni kórházban már tarthatatlan a helyzet.
A körzeti orvosi rendelők nem tudják már kezelni a kialakult vészhelyzetet, ezért mindenkit a kórházakba küldenek.
Sok muszlim elutasítja, hogy őket orvosnők kezeljék és mi sem vagyunk hajlandók azok közé az állatok közé menni, különösen azokhoz, akik Afrikából jöttek.
A migránsok és az orvosi személyzet között a kapcsolat a rosszból a még rosszabbra fordult.
A múlt hét óta, azokat a migránsokat, akik kórházba mennek, a K-9-es rendőrségi egység tagjai kell, hogy kísérjék.
Sok bevándorló AIDS-es, szifiliszes, TBC-s és sok egyéb egzotikus betegsége van, úgyhogy mi, itt Európában, nem is tudjuk, hogyan kell kezelni őket. Ha egy receptet kapnak a gyógyszertárban, és megtudják, hogy azért készpénzben kell fizetni, a hihetetlen dühkitöréseket kapnak, különösen, ha a gyerekek gyógyszeréről van szó.
Ők otthagyják a gyermekeket a gyógyszertári személyzetnek ezekkel a szavakkal:
“Úgy, gyógyítsátok őket ti magatok!”
Így tehát, a rendőrség nem csak a klinikákat és kórházakat, hanem a nagy gyógyszertárakat is őrzi.
Nyíltan azt kérdezzük: hol vannak azok, akik a TV kamerák előtt és a pályaudvarokon plakátokkal üdvözölték a bevándorlókat?
Igen, a határokat már lezárták, de már itt vannak milliók és mi biztos, hogy nem tudunk tőlük megszabadulni.
Eddig a munkanélküliek száma Németországban 2,2 millió volt. Most lesz legalább 3,5 millió.
A legtöbb bevándorló egyáltalán nem foglalkoztatható. Ezek a legalapvetőbb oktatásban sem részesültek.
S mi több, a nők általában egyáltalán nem dolgoznak. Úgy saccolom, hogy minden tizedik nő közülük terhes. Több százezer közülük magával hozta a csecsemőjét és 6 éven aluli kisgyerekét, akik lesoványodottak, elhanyagoltak.
Ha ez így folytatódik, és a németek újra megnyitják határaikat, hazamegyek a Cseh Köztársaságba. Senki fog tudni engem ebben a helyzetben itt tartani, még ha kétszeres a fizetés itt, mint otthon. Én Németországba jöttem dolgozni, hogy nem Afrikába vagy a Közel-Keletre.
Még a professzor is azt mondta nekünk, aki a tanszéket vezeti, hogy mennyire elszomorítja , hogy egy takarítónő 800 euróért takarított itt minden nap évekig, majd jön egy migráns fiatal férfi a folyosón, aki mindent csak ingyen szeretne és ha nem kapja meg, akkor dührohamot kap.
Ez nekem tényleg nem kell! De attól tartok, hogy ha hazatérek, egy bizonyos ponton túl ugyanaz lesz a Cseh Köztársaságban is. Ha a precíz németek nem tudják kezelni ezt, ott Csehországban teljes lenne a káosz. Senkinek fogalma nincs róla, aki nem került velük kapcsolatba, hogy milyen állatok ezek, főleg azok, akik Afrikából jöttek, és hogy a muszlimok hogyan bánnak a mi dolgozóinkkal, munkatársainkkal, a vallásuknak megfelelő ellátást követelve.
Mostanáig a helyi kórház személyzete még nem kapta el azokat a betegségeket, amiket a sok száz, meg száz napi ellátást kapott bevándorló hurcolt be magával, de ez csak idő kérdése.
Egy Rajna közeli kórházban a migránsok késekkel támadták meg a személyzetet, azért, mert egy 8 hónapos gyereket halál közeli állapotban adtak át, akit korábban 3 hónapig fél Európán keresztül vonszoltak, és a gyermek két nap alatt meghalt. Annak ellenére, hogy top ellátást kapott az egyik legjobb gyermekgyógyászati klinikán Németországban.
Az orvost meg kellett műteni és két ápolónő az intenzív osztályon fekszik.
Senkit nem büntettek meg.
A helyi sajtóban tilos írni róla, így csak e-mailen keresztül tudunk az esetről.
Mi történt volna, hogy egy német szúrt volna meg egy orvost és az ápolókat a késsel?
Vagy ha ő öntötte volna saját szifilisszel-fertőzött vizeletét egy nővér arcába és így akarta volna őt a megfertőzni?
A minimum az lenne, hogy őt egyenesen a börtönbe vinnék, majd később a bíróság elé. Ezekkel az emberekkel – eddig semmi nem történt.
És ezért kérdezem, hogy most hol vannak mindazok, akik üdvözölték és fogadták őket a vasútállomásokon?
Otthon ülnek és várják, hogy még több vonat érkezzen és várják a pénzt a következő szereplésért, hogy statisztaként üdvözöljék a migránsokat az állomásokon.
Ha rajtam múlna, én felkérném ezeket az ujjongó fogadó üdvözlőket, hogy hozzák őket először ide, mint kísérőket, ide a kórház sürgősségi osztályára. Aztán betenném őket az egyik épületbe a bevándorlók közé, anélkül, hogy a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák vigyáznának rájuk ott, és nem lenne orvosi segítség sem.
Mert egyébként ma Bajorországban minden kórházban csak a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák tudják fenntartani a rendet.
